|
2009: új év, több pénz, sok ígéret
Nagy jelentőséget tulajdonít a kormány is a kis- és középvállalkozások válságelhárító szerepének
Kedvező szelek fújnak
A pénzügyi-gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében több, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezően érintő változás lép életbe 2009. január 1-jétől.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a 2008-as esztendőt lezáró sajtóbeszélgetésen számos intézkedést jelentett be, illetve erősített meg. Ezek sorába tartozik, hogy az európai uniós források maximális kiaknázása érdekében tovább egyszerűsödnek a pályázati kiírások, gyorsabb lesz, és kevesebb adminisztrációval jár a szerződéskötés, s felpörögnek a kifizetések is.
További jó hír, hogy nő a biztosítéknyújtás alóli mentesség értékhatára, és az eddigi 25 százalékról az elnyert támogatás 40 százalékára nő a nyertes vállalkozások által felvehető előleg nagysága. Erre a támogatási szerződés megkötése után nyílik lehetőség. Amennyiben a nyertes igényt tart rá, úgy a szerződéskötést követően 15 napon belül kézhez kaphatja a kért összeget. Az előleg révén rövid távon mintegy 100-150 milliárd forint többletforrás jelenik meg a kkv-szektorban.
Emellett még számtalan forrásbővítő intézkedést jelentett be a kormány, illetve a gazdasági vagy más tárca a reálgazdasági problémák kezelése érdekében, elsősorban az EU forrásaira és a költségvetés által biztosított fedezetre hivatkozva. Összesen csaknem 1 950 milliárd forintnyi támogatásról van szó, amelyek befektetésének a célja az, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság következményeivel szemben. Ez utóbbi folyamatban a kormány, akárcsak az EU egésze, nagy jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozások szerepvállalásának, ezt a 2007-2013-as időszakra szóló közösségi források elosztásában is érvényesíteni kívánja.
Ezt szolgálja a néhány napja bejelentett forrásátcsoportosítás az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében. Az ÚMFT 15 operatív programja közül 170 milliárddal a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) az egyértelmű nyertese ennek a kormányzati döntésnek. A terv Közlekedési operatív programjából (KÖZOP) 60, Társadalmi infrastruktúra operatív programjából (TIOP) 57 milliárd forintot csoportosítottak át a GOP-ba, a Közép-Magyarország operatív programon (KMOP) belül pedig plusz 20 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra 2009-10-re.
Emellett a GOP-on belül forrás-előrehozásra is sor kerül 53 milliárd forint erejéig. Gyakorlatilag a gazdaságélénkítést, a kis- és középvállalkozások fokozott támogatását szolgálja az is, hogy az Államreform operatív programból (ÁROP) 16 milliárd forintot csoportosítottak át a Társadalmi megújulás operatív programba (TÁMOP) az alkalmazkodóképesség javítására, az új tudás, a piacképesebb szakképesítés megszerzésének támogatására és magán a TÁMOP-on belüli 60 milliárdot a vállalkozások munkahelymegtartó és -bővítő járulékkedvezményére.
A GOP 2007-2008-ban bevált konstrukciói mellett új pályázatok is várhatók 2009-10-ben. A tíz kiírás célja Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) vezérigazgatója szerint, hogy minden fejlesztésben gondolkodó magyar vállalkozás találjon forrást projektjei megvalósításához. Az operatív program nevével összhangban általában fontos cél a gazdaságfejlesztés és -élénkítés, s a megváltozott körülményekhez igazodva a globális válság következményeinek enyhítése. Mindennek megfelelően ismét kiírják a népszerű pályázatokat eszközbeszerzésre, komplex technológiafejlesztésre és a hátrányos helyzetű kistérségek támogatására.
A GOP újdonsága lesz jövőre a magas foglalkoztatási hatásokkal járó és a területi kohéziót szolgáló felhívás. A pályázók egyszerűbb kiírásokra és pályázatkezelésre számíthatnak. Ráadásul több, eddig szigorú feltétel enyhül: a plusz-árbevételelvárást a GDP növekedéséhez igazítják, ami ki is váltható munkahely-megtartási vállalással.
A támogatási arányok is kedvezően változnak. Közép-Magyarországot kivéve a jellemző az 50 százalékos lesz az összes konvergencia régióban. A leghátrányosabb helyzetű térségekben adott esetben ez akár 70 százalékos is lehet, ha a közbeszerzési törvény megengedi. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az 50 százalék fölötti állami támogatással megvalósuló fejlesztéseknél kötelező a közbeszerzési törvény teljes körű alkalmazása. Ugyancsak népszerű intézkedés lehet a megnövelt előleg: a vállalkozások - visszamenőleges hatállyal - az elnyert támogatás 40 százalékára nyújthatnak be igényt.
A visszatérítendő támogatások sorában az új év újdonsága lesz a Jeremie program harmadik elemének, a kockázati tőkének a megjelenése. Az ÚMFT keretében 35 milliárd forint használható fel kockázati tőkeként. A majdani alapkezelőknek a tervek szerint 2009 januárjában írják ki a pályázatokat - közölte Benke Ákos, a Jeremie programot nálunk menedzselő Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója.
A tervek szerint jövő márciusban írják alá az első közvetítői megállapodásokat. Következő lépésként legkésőbb 2009 második negyedévében megkezdhetnék működésüket, és így a befektetési lehetőségek az első kockázatitőke-alapok.
GOP: kkv-kat támogató kiírástervek, 2009-2010
2.1.1/A Mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése: 15,0 milliárd forint 2.1.1/B Komplex vállalati technológiafejlesztés kkv-k számára: 16,00 milliárd forint 2.1.1/C Komplex vállalati technológiafejlesztés: 8,00 milliárd forint 2.1.2/B Kkv-k komplex beruházásai a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben: 5,00 milliárd forint 2.1.2/C Komplex beruházások a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben: 8,00 milliárd forint 2.1.3 Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása: 10,00 milliárd forint 2.1.4 Környezetközpontú technológiafejlesztés: 4,00 milliárd forint 2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása: 4,50 milliárd forint 2.2.3 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása: 3,50 milliárd forint 2.3 Területi kohéziót elősegítő kulcsprojektek támogatása: 6,00 milliárd forint
|