|
Törvényi változások
A törvényi változások részletes leírása
Adóalanyiság
Magánszemélyek adóalanyisága
Az ÁFA-törvény fontos változása, hogy az adó alanyává válik a magánszemély, illetve az egyébként nem adóalany személy is, ha eddig még használatba nem vett, vagy új, tehát legfeljebb két éves használatbavételi engedéllyel bíró ingatlant (és ehhez tartozó földterületet), vagy építési telket sorozat jelleggel értékesít.
Sorozat jellegűnek minősül az értékesítés akkor, ha két naptári éven belül negyedik vagy további építési telket és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek. Ha a magánszemély értékesítésénél a sorozat jelleg teljesül, úgy a rá következő három naptári éven belül minden további telek, félkész és 2 évnél nem régebben használatba vett ingatlan értékesítése adóköteles. Ezekben az esetekben az adóhatóság veti ki az áfát a magánszemély bejelentése alapján.
Csoportos adóalanyiság
A csoportos adóalanyiság választásának lehetősége a korábbinál jóval szélesebb körben illeti meg az adóalanyokat. A csoportos adóalanyiságra való jogosultság szektortól, tevékenységtől függetlenül általánosan alkalmazható a belföldi letelepedési hellyel (is) rendelkező, együttesen kapcsolt vállalkozásokra.
A csoportos adóalanyiság azonban kizárólag az áfára terjed ki, jogilag, számvitelileg, illetve jövedelemadózási szempontból a csoportot alkotó adóalanyok továbbra is külön kezelendők. A csoport tagjainak önálló áfa-alanyisága ugyanakkor a csoport megalakulásával megszűnik, így csupán egyetlen áfa-bevallást kell benyújtani a csoportnak, amelyen a csoport által kapott csoportos adóazonosító számot (csasz) kell feltüntetni. A kívülállókkal bonyolított ügyletekből származó bejövő és kimenő áfa bevallására kerül sor e bevallásban. A csoport tagjai közötti termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra nem kell áfát felszámítani, és áfás bizonylat kiállítására sincs szükség (hiszen azok áfa szempontból nem értékelhető ügyletek).
További előírás, hogy a levonható adónál egyetlen, csoportszintű levonási hányadot kell képezni, ugyanakkor továbbra is megmarad az az alapszabály, hogy csakis akkor kell arányosítani, ha az adólevonás vonatkozásában nem lehet a tételes elkülönítést alkalmazni, azaz a tisztán adóköteles tevékenységekhez kapcsolódó adó a tételes elkülönítés szabályai szerint továbbra is teljes egészében levonható.
Adminisztratív kötelezettség, hogy a külső és a belső kapcsolatokra elkülönített nyilvántartást kell létrehozni és vezetni. A számlázással kapcsolatos előírás, hogy harmadik, csoporton kívüli felekkel bonyolított ügyletek során a kibocsátott számlákon mind a saját adószámot, mind a csasz-t fel kell tüntetni. A csoport valamennyi tag egybehangzó kérelmére, adóhatósági bejelentést követően jön létre, de nincs csoportkényszer (azaz a cégcsoport nem minden tagját kötelező az áfa-csoportba vonni), emellett egy cégcsoporton belül több áfa-csoport is alakítható.
Fontos azonban, hogy a csoporttagok és a kívülmaradó, de a csoporttagokkal kapcsolt vállalkozási viszonyban levő vállalkozások egyetemlegesen felelnek a csoporttagoknak a csoport megalakítását megelőzően keletkezett kötelezettségeinek és a csoporttagoknak a csoportos adóalanyiság időszakában keletkezett kötelezettségeinek teljesítéséért. A csoporthoz utólag is csatlakozhat új tag, illetve kilépésre is bármikor lehetőség van. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a törvény kihírdetésétől már lehet a csoportos adóalanyiságot kérelmezni a 2008-as évre.
Adóztatandó, adóköteles ügyletek
A közhatalmi tevékenységek
A közhatalom gyakorlásával járó tevékenységek továbbra sem tartoznak az áfa hatálya alá. E rendelkezések megfogalmazása változik, alapvető tartalmuk azonban feltehetően ugyanaz marad. Nem minősülnek közhatalminak a törvény 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységek (pl. telekommunikációs szolgáltatások, víz-, gáz-, villamos energia- és hőellátás, személyszállítás, utazásszervezés, hirdetési- és reklámszolgáltatás, stb.) és a tulajdon kisajátítása.
Az új áfa-törvényben a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenységek áfa kötelesek lesznek, az ezekhez kapcsolódó áfa ugyanakkor levonható, emellett az adólevonási jog - átmeneti rendelkezésként - a korábban ilyen célokra történő beszerzések áfájára vonatkozóan is érvényesíthető lesz a fizetendő áfa erejéig.
Apport
Az új áfa-törvényben főszabály szerint az apport, hasonlóan a jogutódlással történő megszűnéshez, nem lesz adóköteles ügylet. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor további feltételeket ír elő a jogszabály: az apportot fogadó belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik és terhelik, emellett pedig nincs olyan jogállása, amely a vállalt kötelezettségek csorbítására lenne alkalmas (pl. alanyi adómentesség vagy tárgyi mentes tevékenységhez való használat).
Ingatlannal kapcsolatos ügyletek
Az ingatlanok bérbeadása és a nem "új" ingatlan értékesítése is minősülhet adóköteles ügyletnek, feltéve, hogy az adóalany adókötelezettséget választ. Főszabály szerint az építési telek, az egyéb ingatlan - köztük a lakóingatlan - bérbeadása tárgyi mentes tevékenység, de választható adókötelezettség is. Adókötelezettség választása esetén az ingatlan beszerzéséhez, megvalósításához kapcsolódó áfa is levonható.
E szabályozáshoz hasonlóan, az ingatlanok értékesítése is tárgyi mentes, de erre vonatkozóan választható az adókötelezettség, kivéve építési telek, még használatba nem vett ingatlan és a használatbavételtől még 2 éven belül történő ingatlan értékesítése esetén, ami mindig áfa-köteles. Az adókötelezettség választásának határideje december 31. vagy a tevékenység megkezdésének időpontja, ugyanakkor választás esetén 5 évig nem lehet a választástól eltérni. Még nem alakult ki a hivatalos álláspont atekintetben, hogy akik 2007-ben adókötelesen adtak bérbe, meg kell-e ismételniük 2008-ra a választást, éppen ezért azt javasoljuk, hogy akik 2008-ban is adókötelesen szeretnék folytatni a bérbeadást, az adókockázat elkerülése érdekében ismételjék meg választásukat december 31-ig az adóhatóság felé.
Speciális termékértékesítések
Fontos, hogy az új áfa-törvény alapján a (zárt végű) lízing, illetve a részletvétel továbbra is termékértékesítésnek minősül; ezen ügyletre az áfa-törvény nem ír elő külön teljesítési időpontot, hanem az általános szabály szerint az ügylet tényállásszerű megvalósulásakor, azaz a birtokbaadás időpontjában keletkezik az áfa kötelezettség. Ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül az adóalany vállalkozáson belül végzett saját beruházása is, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő (saját rezsis beruházás). Az ingyenes ügyletekre vonatkozó szabályozás alapján a törvényi kötelezettségen alapuló ingyenes átadások is áfa-kötelesek lesznek. Ez azt jelenti, hogy a forgalmi adót meg kell fizetni például az ingyenes közútátadások vonatkozásában. Az átmeneti rendelkezések alapján azonban a törvény hatálybalépését megelőzően elindult beruházások átadása azonban továbbra is adómentes maradhat. Az ingyenes termékátadások után az adó alapja ugyanakkor nem a forgalmi érték, hanem a termék beszerzési ára, illetve előállítási értéke.
Határon átnyúló ügyletek
Az új áfa-törvény a termékexportra új fogalmat - Közösség területén kívülre történő termékértékesítés - határoz meg, illetve ehhez kapcsolódóan megkülönbözteti a közvetlen és a közvetett termékexportot is, attól függően, hogy melyik fél végzi a fuvarozást. Más szabályok vonatkoznak azon ügyletekre, amelyekben a belföldi értékesítő (vagy az ő javára más) végzi a termék fuvarozását (közvetlen termékexport), mintha a termék beszerzője végezné a fuvarozást (közvetett export).
A közvetett export esetén a beszerző nem lehet Magyarországon letelepedett. A bérmunkára a jogszabály speciális rendelkezéseket tartalmaz, és továbbra is megkülönbözteti az export-bérmunkát, valamint a Közösségen belüli bérmunkát. Az export-bérmunka esetén a termékexporthoz hasonló módon annak is két fajtáját különbözteti meg. A közvetlen bérmunka esetén a szolgáltatás nyújtója (vagy az ő javára eljárva más) adja fel, vagy fuvarozza el a terméket; közvetett export-bérmunka esetén ugyanezt a szolgáltatás megrendelője (vagy az ő javában eljárva más) teszi meg. Export bérmunka esetén a kiszállításra a termékexporttal azonos - 90 napos - határidőt szab a törvény, valamint azt, hogy a terméket a kiszállításig ne használják. A közvetett export-bérmunka esetén további feltétel, hogy a szolgáltatás megrendelője nem lehet belföldön letelepedett. A közösségi bérmunka esetében az új törvény rendelkezései szerint már egyértelmű, hogy minden, ingóságokon végzett munkánál - ha más tagállami adóalany a megrendelő, és a terméket kiszállítják - alkalmazható a fordított adózás, nemcsak akkor, ha a terméket átalakítják vagy megmunkálják (pl. tisztítás, válogatás stb.).
A határon átnyúló ügyletek tekintetében fontos kiemelnünk azt is, hogy a legközvetlenebbül érintett adószám, mint a teljesítési helyet kötelezően meghatározó körülmény megszűnik, így a közösségi teherközlekedésnél, ügynöki tevékenységnél, bérmunkánál a megrendelő tetszőlegesen választhatja meg, hogy megrendelőként melyik tagállamban kíván - fordított adózással - adózni a szolgáltatás után. Ennek a változásnak az eredményeképpen tehát a belföldi bérmunkát végzőnek sem kell áfás számlát kiállítania az egyébként magyar regisztrációval is rendelkező más tagállami megrendelő felé, ha a megrendelő a más tagállami adószámát adja meg (függetlenül attól, hogy az ügyletben esetlegesen a megrendelő belföldi adószáma a legközvetlenebbül érintett.)
A közlekedési eszköz bérbeadásánál és a megrendelő székhelyéhez, telephelyéhez kötődő fordított adózásos szolgáltatásnál (pl. reklám, mérnöki, telekommunikációs) lehetőséget biztosít az új törvény arra, hogy egyes esetekben (harmadik országos viszonylatban), ha az erre vonatkozó külön jogszabályt megalkotják, a tényleges igénybevétel, az "élvezet" helye határozza meg a teljesítési helyet, ezáltal az adófizetési kötelezettséget is. Különbség a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy e szabály alkalmazására - bár tágabb körben lehet lehetőség - de csak akkor, ha a külön jogszabály hatályba lép.
Adómentes termékimport esetében már nem az import adójogi megbízott, hanem a pénzügyi képviselő jogosult eljárni azon adóalany helyett, aki gazdasági céllal belföldön nem telepedett le, és lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye sem belföldön van. A külföldi ott minősül gazdasági céllal letelepedettnek, ahol a székhelye vagy telephelye van. Ehhez kapcsolódóan további tisztázást igénylő kérdés, hogy a belföldön adóalanyként be nem jelentkezett külföldiek továbbra is élhetnek-e az adómentes importálás lehetőségével, hiszen a pénzügyi képviselő nem saját nevében, hanem a külföldi nevében jár el. Újdonság, hogy nem kell adóbiztosítékot nyújtani, ha az importáló engedélyezett gazdálkodói státusszal rendelkezik.
A törvény a telephely fogalmát is tisztázza, amely szerint állandó telephely - a székhelyen kívül - a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására, huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - a székhelyhez képest - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. A jogszabály értelmében úgy tűnik, hogy - az Európai Bíróság értelmezésével összhangban - csak akkor rendelkezik belföldön telephellyel az adóalany, ha áru, eszköz vagy megfelelő személyzet áll rendelkezésre az adott helyen.
Némileg változik az áfa-raktár - illetve új elnevezése szerint adóraktár - áfa-kezelése is. A termék vevője már nem lesz jogosult a termék beraktározására, hanem csak akkor jár adómentességgel az áfa-raktárba való beraktározás, ha az eladó kéri a betárolást. További változás, hogy a kitárolás feltétele az adóbiztosíték nyújtása mellett az, hogy a raktárban levő terméknek a kiraktározást megelőző tulajdonváltásai láncolatát a kiraktározó számlákkal igazolja. Megszűnik a kitárolás külön adóköteles termékértékesítéskénti kezelése, ehelyett a vámhatóság addig nem szabadítja fel az adóbiztosítékot, amíg a kitároló nem igazolja a kitárolással együttjáró értékesítések utáni adó bevallás során való megfizetését (ha belföldre történik az eladás) vagy a külföldre történő kiszállítás tényét (exportnál vagy közösségi értékesítésnél).
Adófizetési kötelezettség keletkezési idopontja
Az áfa-törvény csupán keretjellegű szabályozást - háromféle teljesítési idopontot - tartalmaz az adókötelezettség keletkezési időpontjával összefüggésben. Főszabály szerint az ügylet tényállásszerű megvalósulásakor keletkezik az adókötelezettség. Ehhez képest különös szabály, hogy - ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs - a részteljesítés is teljesítés, továbbá, hogy ha a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg (kivéve a zárt végű lízinget és részletvételt), akkor a fizetés esedékessége az adókötelezettség keletkezési időpontja (tipikusan ide tartozik a bérbeadás, opciós és operatív lízing, és egyéb folyamatosan teljesített szolgáltatások).
A törvény önálló adókötelezettséget, illetve keletkezési időpontot határoz meg az előleg - a teljesítést megelőzően juttatott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny - esetére is. Ha előleg fizetésére kerül sor, az adót az előleg kézhezvételekor kell megállapítani. Újdonság, hogy fordított adózásnál is külön adózási pont az előleg átvétele, de az adókötelezettség - az alapügylettel azonos módon - az előleget utalónál merül fel. A Közösségi beszerzések és értékesítések tekintetében az adókötelezettség keletkezési időpontja gyakorlatilag nem változik. Fordított adózás esetén az adókötelezettség a számla kézhezvételének, az ellenérték megtérítésének időpontja, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja közül az a nap, amely hamarabb következik be. Vannak olyan ügyletek is, amelyek esetében az áfa-törvény nem tartalmaz külön nevesített időpontot, így például a zárt végű lízing és a részletvétel esetében sem. (Ezen ügyletek esetén azonban ennek ellenére, a fő szabály szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja továbbra is a birtokbaadás napja.) Saját rezsis beruházások után adófizetési kötelezettség a tárgyi eszköz elkészültekor keletkezik.
Adóalap
Az új áfa-törvényben megváltoztak az adóalapra, illetve az adóalap-csökkentő tételekre vonatkozó szabályok is. Főszabály szerint csak előzetes megállapodás alapján, továbbá akkor csökkenthető az áfa alapja, ha az árengedményt annak nyújtója valamennyi érintett számára azonos feltételekkel biztosítja. A természetbeni árengedmények tekintetében a törvény továbbra is érték-megfelelősséget követel meg az ingyenes és a térítéses ügyletek között.
Újdonság azonban, hogy más is adhatja az ingyenes terméket / szolgáltatást, mint aki / amely a térítéses ügyletet teljesítette. Ennek a törvény szerint az a feltétele, hogy a felek megállapodnak arról, hogy az értékesítő az alapügyletből engedményt ad, de az alapügylet teljesítésekor mégis elkéri a teljes ellenértéket és a teljes áfát megfizeti, arra tekintettel, hogy később az előző "árengedménnyel" azonos értékű ajándék terméket vagy szolgáltatást kap a vevő. Ilyenkor az ajándék termék, szolgáltatás már nem áfás, még akkor sem, ha azt a két termék / szolgáltatás juttatója közötti megállapodás alapján az eladótól eltérő cég juttatja. Ily módon a pont- és bónuszakciók kedvezőáfa-kezelésére szélesebb körben van lehetőség.
A törvényben új előírásként, nevesítetten szerepel a skontó is, mint adóalap-csökkentő tétel, aminek ilyenkor számlamódosítással is együtt kell járnia. Ez azonban nem kötelező szabály, így jövore is hagyható változatlanul az adóalap, ami a számvitelben nem számlázott árengedményként jelenik meg. Utólagos adóalap-csökkentésre kizárólag számlamódosítással van lehetőség, kivéve, ha az alapügyletről nem kellett számlát kiállítani (pl. nyugta). A mennyiséghez kötődő pénzbeni árengedményt is szabályozza a törvény adóalap-csökkentő tételként, azonban itt is lehet alkalmazni a számla nélküli elszámolást, amely nem jár együtt áfa-alap csökkenéssel.
Megváltoznak a nem független felek közötti ügyletekre vonatkozó adóalap-korrekció szabályai is. Az ellenérték helyett a szokásos piaci árra történő adóalap-korrekciót már önmagában az nem alapozza meg, ha az ellenérték aránytalanul eltér (aránytalanul alacsony) a piaci értékhez képest, hanem többletfeltételként az is szükséges, hogy az eltérített ellenérték akár az eladónál (szolgáltatás-nyújtónál), akár a vevőnél (igénybevevőnél) a levonási jogot is kedvezően befolyásolja, azaz ha egyaránt van levonásra jogosító és nem jogosító tevékenység is. Ezért az aránytalanul alacsony ellenérték helyett a forgalmi értékben kell meghatározni az (adóköteles) értékesítés áfa alapját, ha a beszerző azt nem vagy nem teljes egészében jogosult levonni. Fel kell továbbá korrigálni az eladónak a tárgyi mentes ügylete áfa alapját, ha arányosítással határozza meg a levonható áfáját.
Újdonság, hogy már kifejezetten az áfa-törvényben szerepel az aránytalanul magas összegben meghatározott ellenértékre is adóalap-korrekció (értelemszerűen akkor, ha az aránytalanul magas áron számlázott ügylet adóköteles), és az eladó egyébként a levonásra nem teljes egészében jogosult. E szabály másik oldalaként az új áfa-törvény előírja, hogy ilyen esetben a másik fél a levonási jogát kizárólag a szokásos piaci ár alapulvételével gyakorolhatja, és nem a túlszámlázott összegben.
Adófizetési kötelezettség
Adócsalás és a feketegazdaság megakadályozása
Az áfa-törvény az adóelkerülés lehetőségének csökkentése érdekében az adóalanyok egyetemleges felelősségét írja elő az adókötelezettségek teljesítéséért olyan láncértékesítések és közvetített szolgáltatások nyújtása esetén, amikor minden szereplő belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Ugyanakkor a felelősség a lánc olyan külföldi szereplőjének adókötelezettségéért is fennáll, aki belföldön nem regisztrálta magát, jóllehet az áfa szabályai szerint belföldön teljesített az értékesítése vagy szolgáltatásnyújtása, ezért ezt meg kellett volna tennie.
Fordított adózás
Ugyanezt a célt szolgálja továbbá a belföldi, adófizetésre kötelezett adóalanyok között a fordított adózás alá eső ügyletek körének kiterjesztése is. Az új áfa-törvény értelmében a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni:
az építési szerződés szerinti termékátadásnál; az ingatlanhoz kapcsolódó fenntartási, tisztítási, takarítási, építési-szerelési, karbantartási, javítási, bontási, átalakítási szolgáltatás esetében (az ingatlan bérbeadás nem esik fordított adózás alá); az előzőekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzésnél, személyzet átadásnál; ingatlanértékesítésnél, feltéve, hogy az eladó adófizetést választott (építési telek, használatba nem vett ingatlan és 2 éven belül használatba vett ingatlan értékesítése esetében nincs fordított adózás); hulladék értékesítésekor; az adós és hitelező között a zálogtárgy eladásakor, ha már igénybe veszik azt a követelés érvényesítésére; felszámolás alatti adóalany 100.000 forintot meghaladó értékű tárgyi eszközének eladásakor.
Fordított adózás esetén a terméket értékesítő / szolgáltatást nyújtó fél áfát nem tartalmazó számlát állít ki, és a másik fél köteles az adó fizetésére a bevallásában.
Adómérték, adómentesség
Az áfa-törvény meghatározza azokat a tevékenységeket, szolgáltatókat, amelyek közérdekű jellegük miatt tárgyi adómentesnek minősülnek. Ha azonban a közszolgáltatást nyújtó személyt, szervezetet versenyhivatali vagy bírósági döntésben marasztalják, úgy egytől három évig terjedő időtartamra elveszíti adómentes státuszát. Továbbra is tárgyi adómentesek maradnak az egyes pénzügyi, biztosítási, stb. szolgáltatások, ügyletek (a törvény azonban már nem utal az SZJ számokra). Ki kell emelnünk, hogy az új törvény már nem tartalmaz részletszabályokat a pénzügyi lízing elszámolásának viszonylatában, ezt feltehetően állásfoglalás fogja rendezni.
Főszabály szerint mentes az adó alól a nem új (2 évnél régebben használatba vett) ingatlanok és az építési telkek értékesítése, valamint minden ingatlan bérbe- és haszonbérbe adása. Az adóalany dönthet azonban úgy is, hogy a fenti ügyleteket adókötelessé teszi. A választás lehetősége nem ingatlanonként külön-külön értendő, hanem tevékenységek szerint, azaz adózás választható külön a bérbeadásra, és külön az értékesítésre is. Speciális rendelkezés, hogy a termék értékesítése mentes az adó alól, ha azt kizárólag adómentes termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz használták (és ezért a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott), továbbá ugyanígy mentességgel jár, ha a beszerzés áfája a termékhez kötődő nevesített tilalom miatt nem volt levonható (pl. személygépkocsi, lakóingatlan, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motor, stb.). Ilyenkor értelemszerűen pótlólagosan levonási jog sem érvényesíthető az értékesítéskor.
Megmarad azonban az értékesítéskori pótlólagos levonási jog érvényesítésének lehetősége a figyelési időszakból hátralévő időre arányosan esőáfa erejéig, ha az eszköz tárgyi eszköz és a beszerzéskori áfa csak részben esett levonási tilalom alá (pl. arányosítással határozta meg a beszerzéskori levonható adóját az adóalany). Ilyenkor az értékesítés adóköteles.
Adólevonás-visszaigénylés
Az adólevonási jog
A levonási jog megnyílta továbbra is ahhoz az időponthoz köthető, amikor az eladónál a fizetendő adót meg kell állapítani, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adóalany továbbra is a teljesítéskor jogosult a levonásra. Az adólevonási jog arra a termékre, szolgáltatásra előzetesen felszámított adó után illeti meg az adóalanyt, amelyet
adóköteles vagy közösségi vagy export mentes a régi áfa-törvényben meghatározott, korábban 0 %-os adómértékű tevékenységhez, illetve harmadik országban letelepedett - vagy lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező - igénybevevonek nyújtott pénzügyi szolgáltatáshoz, biztosításhoz, értékpapír-ügylethez, továbbá amelyet az adóalany export bérmunkához vagy távértékesítéshez használt fel.
Az áfa törvény alapján tehát az
áthárított (ezen belül az Eva. hatálya alá tartozó személy által áthárított is), a fordított adózással megállapított, az import esetén - a maga vagy a közvetett vámjogi képviselő által - megfizetett vagy önbevallott, az előleg részeként megfizetett, a saját beruházáshoz-előállításhoz-átalakításhoz kapcsolódóan megállapított adó vonható le.
A magánszemélyt - akinek adóalanyisága új közlekedési eszköz, ingatlan értékesítésén alapul - a levonási jog legfeljebb a fizetendő adó erejéig, (jogelődje) nevére szóló számla alapján illeti meg akkor, amikor az adófizetési kötelezettsége is keletkezik. Ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra, és arra nem jogosító termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat is, akkor főszabály szerint a tételes elkülönítés változatlanul az elsődleges.
Ha tételes elkülönítés nem alkalmazható, az arányosításba változatlanul csak azoknak a beszerzéseknek az áfa tartalmát kell bevonni, amelyekről a felmerüléskor nem tudja az adóalany eldönteni, hogy adóköteles vagy tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódik. Kedvező változás, hogy az arányosításnál nem feltétlenül kötelező az arányosítási melléklet szerint a bevétel arányában megosztani az áfát, hanem bármilyen olyan módszert is lehet alkalmazni (pl. természetes mértékegység), ami azt eredményezi, hogy a beszerzést terhelő adónak csak az adólevonásra jogosító tevékenységeknek betudható részét vonja le az adóalany.
A törvényi szabályozás szerint a saját tevékenységhez használt tárgyi eszköz ellenértékét még akkor sem lehet figyelembe venni az arányosítási képletben, ha nem eseti jellegű azok értékesítése. Nem lehet továbbá az arányosításkor figyelembe venni a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértékét, az eseti jellegű ingatlanértékesítés és az ingatlanhoz kapcsolódó eseti szolgáltatás ellenértékét, továbbá az eseti jelleggel végzett egyes pénzügyi szolgáltatások - többek között ilyen a biztosítás, értékpapírral (üzletrésszel is) kapcsolatos szolgáltatás, befektetési alapkezelés - ellenértékét. E tevékenységek azonban nem tekinthetők esetinek, ha engedélykötelesek, vagy azok összege a levonási hányados nevezője értékének 10 %-át meghaladja. A levonási hányadot már nem a matematika szabályai szerinti kerekítéssel, hanem mindig felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
Levonási tilalmak
Fontos módosítás, hogy nem vonható le az egyes közlekedési eszközök - köztük a személygépkocsi - bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó, azonban a kizárólag vagy túlnyomórészt - egy ésszerű időtartamon belül legalább 90 %-ban - bérbeadási célra vásárolt személygépkocsi áfája 2008-tól levonható lesz. A távmunkával kapcsolatos speciális szabályokat sem tartalmazza az új áfa-törvény.
A levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei
A levonási jog továbbra is csak akkor gyakorolható, ha az adóalany személyes rendelkezésére áll
a számla (áthárított adó esetén), a fizetendő adó megállapításához szükséges okirat (fordított adózásnál, saját ügyleteknél), a vámhatározat (közvetett vámjogi képviselőnél az adó megfizetésről szóló nyilatkozat), az előleg megfizetését igazoló számla.
Kedvező változás, hogy a jogutód idokorlát nélkül (elévülési időn belül) elszámolhatja a jogelőd nevére szóló számlákat is. Negatív különbözet esetén - tehát ha a levonható adó meghaladja a fizetendő adó mértékét - az adóalany - választása szerint - továbbgörgetheti, vagy visszaigényelheti annak összegét. Ha az adólevonási jog keletkezését követően változás áll be a levonható adó összegében, a különbözetet az alábbiak szerint kell rendezni.
Ha a levonható adó összege utólag csökken, akkor a különbözetet fizetendő adót növelő tételként kell a bevallásban szerepeltetni, és ha az számlán alapul, akkor a bizonylat kézhezvétele szerinti adómegállapítási időszakban, de legkésőbb a következő hónap 15. napján kell figyelembe venni. Ha a levonható adó összege utólag nő, az adóalany a különbözetet legkorábban a bizonylat kézhezvétele szerinti adómegállapítási időszakban érvényesítheti.
Tárgyi eszközre és saját rezsis beruházásra vonatkozó különös szabályok
Saját vállalkozásban megvalósított beruházás esetén a beruházáshoz eszközölt anyagbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek áfája a beruházás folyamatában azonnal a felmerülés idopontjában teljes egészében levonható, de csak akkor, ha a későbbiekben a beruházás teljes egészében adóköteles célt fog szolgálni. Ugyanakkor a beruházás elkészültekor esedékes az aktiválás áfája. Ezt a szabályt a beruházást a későbbiekben teljes egészében vagy részben adólevonásra nem jogosító tevékenységhez használók - azaz például az arányosításra kötelezettek - azzal az eltéréssel alkalmazhatják, hogy ugyan a beruházás megvalósításához igénybevett termékek, szolgáltatások áfáját ok is teljes egészében levonhatják, de folyamatában nem élhetnek adólevonási jogukkal, csak a beruházás aktiválásakor pótlólag egyösszegben.
A saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor fizetendő adó mindkét esetben felmerül, azonban ez az adóösszeg már csak a tényleges adóköteles/adómentes felhasználás szerint helyezhető levonásba (azaz a továbbiakban úgy kell eljárni, mintha a tárgyi eszközt vásárolták volna). Változás, hogy ingatlan esetében a használatbavételtől kezdődően az eddigi 10 év helyett 20 éven át kell figyelni, hogy a beszerzéskori állapothoz képest hogyan változott a tárgyi mentes / adóköteles tevékenység közötti felhasználási arány. Az utólagos kiigazítást már nemcsak 10%-os változás esetén kell elvégezni, hanem mindig, ha a számítás eredményeként adódó különbözet eléri, vagy meghaladja a 10.000 forintot.
Visszaigénylés
Főszabály szerint, ha a levonható áfa meghaladja a fizetendő adó összegét, az adóalany jogosult a különbözetet a következő időszakra átvinni, vagy visszaigényelni. Visszaigénylésre - kérelem alapján - akkor van lehetőség, ha a különbözet összege havi bevallónál legalább 1 millió, negyedévesnél 250 ezer, évesnél 50 ezer forint. Amíg ezt az összeget el nem éri a visszaigényelheto adó összege, addig csak következő időszakra átvihető követelésként lehet göngyölíteni a negatív adót. Visszaigénylés esetén a ki nem fizetett beszerzés áfája azonban nem jár vissza az adóalanynak, kivéve, ha az ellenértéket jogosan tartotta vissza. Kedvező tehát az új szabályozásban, hogy bevételi értékhatártól és tárgyi eszköz beszerzéstől függetlenül visszaigényelhető az áfa.
Bizonylatolás
Az új áfa-törvény szerint mindenképpen számlát kell kibocsátani az olyan ügyleteknél, amelyek esetében a termék beszerzője / szolgáltatás igénybevevője adóalany, vagy nem adóalany, de jogi személy. Előlegfizetés esetén egyszerűsítés az eddigiekhez képest, hogy azt nem kell számlával bizonylatolni, hanem elegendő a nyugta-kiállítás akkor, ha a vevő nem adóalany (és nem is adóalany jogi személy) és nem kéri számla kibocsátását. Ha a nem adóalany vevő kéri az előlegszámla kibocsátását vagy ha adóalany (vagy nem adóalany jogi személy) a vásárló, akkor a kibocsátó dönthet úgy, hogy egyszerűsített adattartalommal bocsátja ki a számlát.
A területi hatályon kívüli ügyletek esetében is számlát kell kiállítani, ha az adóalany belföldi illetoségű, azonban egyszerűsített adattartalommal is kibocsáthatja erről az ügyletről a számlát az adóalany. A számlázási kötelezettségnek a jövő évi szabály szerint sem kizárólag az adóalany saját maga tehet eleget, hanem erre más adóalanyt (akár a vevőjét, akár harmadik felet) meghatalmazhat. A meghatalmazás szólhat csak egy ügyletre is vagy általában a számlázás teljesítésére.
Szigorítás azonban, hogy ugyanazon ügyletre (eladásra, szolgáltatásra) vonatkozóan esetlegesen felmerülő további bizonylatokat is (előlegszámla, módosító számla) ugyanannak kell kiállítani, aki az alapügyletről szóló számlát - a kibocsátó meghatalmazása alapján - kiállította. Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, vagy az előleg kézhezvételéig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni. A tárgyi mentes szolgáltatást, értékesítést 2008-ban is elegendő valamilyen számviteli bizonylattal kísérni.
Nem adóalany és nem jogi személy vevő felé a teljesítésig megtörténő készpénzzel fizetés esetén nem szükséges számlát kiállítani, elegendő a nyugta, ha a vevő nem kéri számla kibocsátását. A számla kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezések gyakorlatilag nem változnak meg, és az papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. (Az esetleges árengedményt mindenképpen szerepeltetni kell a számlán, ha az egységár azt nem tartalmazza.) Ki kell emelnünk, hogy a devizában kiállított számlán a számla kiállítója köteles feltüntetni forintban is az áthárított adó összegét.
Az átszámításkor alkalmazandó árfolyam tekintetében is változott a jogszabály, hiszen már nemcsak az MNB árfolyamát, hanem bármely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet eladási árfolyamát is lehet alkalmazni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy aki továbbra is MNB árfolyamot akar alkalmazni, annak ezt a tényt az adóhatósághoz be kell jelentenie, és attól a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el. Az elektronikus számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, vagy elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) kell létrehozni és továbbítani. A kibocsátott számlát korrigáló, eddigi helyesbítő és stornó számlát a számlával egy tekintet alá eső okirat - mint bizonylat - váltja fel, amelyet az alapszámla érvénytelenítésének vagy módosításának célzatával, és annak eseteiben kell kiállítani.
Tartalmaznia kell a szereplők adatait (neve, címe, adószáma, ha az alapszámla tartalmazta azt), a módosítandó számla számát, a módosítással érintett adatot, a módosítás természetét és a különbözetet (ha van ilyen). Az új áfa-törvény bevezeti a gyűjtőszámla fogalmát is. Az adóalany gyűjtőszámlát akkor bocsáthat ki, ha a teljesítés napján egyidejűleg, illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesített, és a felek a gyűjtőszámla alkalmazásáról előzetesen megállapodtak.
A gyűjtőszámlának tételenként tartalmaznia kell az összes, a gyűjtőszámla kibocsátására jogalapot teremtőügyletet. A számlával egy tekintet alá eső okiratra és a gyűjtőszámlára egyebekben a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz ezt is a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást biztosítva, szigorú sorszám alá kell vonni a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet szerint. Egyéb esetekben - ha számla kibocsátása nem kötelező - nyugtát kell kibocsátani. Nyugta kibocsátása sem kötelező, ha az adóalany sajtóterméket értékesít, sorsolásos játékot szervez vagy kezelő személyzet nélküli automata-berendezést üzemeltet.
Átmeneti rendelkezések
A törvény generális átmeneti rendelkezést fogalmaz meg, amelynek lényege, hogy ha az új és a régi áfa-törvény egyaránt adóztat egy ügyletet vagy egy időszakot - azaz kétszeres adóteher merül fel -, akkor a régi törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az új törvény együttesen és összességében kedvezőbb valamennyi érintett félre, és a felek február 15-ig együttesen nyilatkoznak az adóhatóság felé, hogy az új törvényt akarják alkalmazni.
Budapest, 2007. november 26.
Dr. Csátaljay Zsuzsanna |
|